Nyomtatóbarát változat

A hatkötetes Új Magyar Lexikon első kötete 1959 végén, hatodik kötete 1962 végén jelent meg. 1960-ra a második és a harmadik kötet jutott. Ezekből idézünk fel három szócikket. (Egy negyedik részletét a Jehova tanúiról szóló interjú elején találja az olvasó.)

Déry Tibor (1894–): író. Pályája kezdetén írt művei (köztük expresszionista és szürrealista költeményei) a dekadens formalista iskolák hatását mutatják. Bár már fiatalon kapcsolatba került a kommunista mozgalommal, s több évig emigrációban is élt, magatartására a kispolgári anarchizmus és arisztokratikus individualizmus nyomta rá bélyegét. Befejezetlen mondat c., még a felszabadulás előtt írt regényében a bomló és züllött polgári társadalmat mutatta meg, a társadalom új erőit azonban nem tudta megfelelő módon ábrázolni. A felszabadulás után realista igénnyel megkezdett és a Horthy-rendszert bemutató regényciklusának, a Feleletnek (1948–1952) második kötete heves vitát váltott ki, mert torz képet adott a magyar munkásmozgalomról. Az 1956-i ellenforradalmat megelőző időszakban a revizionistákhoz csatlakozott. 1956 végén és 1957 elején ellenforradalmi szervezkedésben vett részt, amiért börtönbüntetésre ítélték.

Gergely Sándor (1896–): elbeszélő, drámaíró; Kossuth-díjas. A 20-as évek első felében lépett fel a társadalom elesettjeinek életét ábrázoló regényeivel (Béke, Achrem fickó csodálatos élete). Világnézetét ekkor még szenvedélyes, de anarchikus lázadás jellemezte. Csakhamar kapcsolatba került a forradalmi munkásmozgalommal. A 100%-kör egyik legtevékenyebb tagja volt. A Horthy-rendszer alatt megjelent forradalmi szellemű regényeiben a munkás- és parasztélet nyomorát ábrázolta, megmutatva a forradalmi munkásmozgalom harcát a nép igazáért (Hidat vernek, Embervásár, Valami készül, Pereg a dob). 1931-ben a SZU-ba emigrált. Ekkor írta Vitézek és hősök c. drámáját, amely nagy sikert ért el. 1945-ben tért vissza, itthon fejezte be fő művét, a Dózsa György c. regénytrilógiát. A Magyar írók Szövetsége első elnöke volt. A Nagy Föld c. visszaemlékezései a szovjet föld tájairól és embereinek mindennapi életéről szólnak. 1956-ban jelent meg önéletrajzi regényciklusának első kötete: Rögös út. (Válogatott elbeszélései: Őszi reggel.)

gépállomás: mezőgazdasági gépeket üzemeltető állami vállalat; nálunk önálló jogi személy, gépeivel díjfizetés ellenében szerződés alapján elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetek, de egyéni gazdák részére is végez munkát. A SZU-ban 1929-ben a mezőgazdaság szocialista átalakításának támaszpontjaként, a kolhozmozgalom műszaki és gazdasági alátámasztása érdekében indult  meg a gép- és traktorállomások szervezése. A gépállomány állami tulajdona a fejlődés adott fokán alátámasztotta a proletariátus vezető szerepét a munkás–paraszt szövetségen belül. 1956-ban a SZU-ban 8742 ~ volt, amelyek l 141 000 traktorral rendelkeztek (15 LE egységre átszámítva). A ~ok igen fontos szerepet töltöttek be a kollektivizálás megvalósításában és a kolhozok megszilárdításában. A fejlődés során azonban a kisebb kolhozok nagy kiterjedésű kollektív gazdaságokban egyesültek, szervezetileg, gazdaságilag megerősödtek, meggyorsult az oszthatatlan alapok növekedése, a kolhozok saját tulajdonukban levő technikai felszereltsége, energiabázisa többszörösre nőtt, és így létrejöttek annak előfeltételei, hogy a mezőgazdasági nagygépeket és traktorokat is saját kezelésükben, ésszerűen tudják üzemeltetni. Mikor a ~ok több helyen a termelőerők fejlődésének akadályává váltak, az SZKP központi bizottsága 1958 februárjában határozatot hozott a ~ok átszervezéséről, amelynek értelmében a gépállomások traktorait, kombájnjait és egyéb mezőgazdasági gépeit fokozatosan eladják a kolhozoknak. Ezzel párhuzamosan a ~okat műszaki karbantartó állomásokká szervezik át, amelyek a mezőgazdasági gépek és traktorok karbantartását, javítását végzik a kolhozok számára – Mo.-on és általában a népi demokratikus országokban a ~ok ugyancsak a falu termelőerői növelését, a szövetkezeti mozgalom fejlesztését és megszilárdítását szolgálják. Nálunk szervezésüket 1948-ban kezdték meg. Az 1956. évi ellenforradalom nem tudta a ~okat szétverni, noha a termelőszövetkezeti mozgalom átmeneti visszaesése kedvezőtlenül befolyásolta működésüket. 1959-ben gyors fejlődésnek indultak, főként a Zetor-traktor- és a cséplőgépállomány nőtt. 1957 óta a termelőszövetkezetek üzemeltethetnek saját traktorokat és más gépeket is. Ez azonban nem változtat a ~ok alapvető jelentőségén. Fő feladatuk, hogy minőségben és olcsón végezzék el a termelőszövetkezetekben jelentkező gépi munkát, ugyanakkor nyújtsanak műszaki segítséget az egyéni gazdaságoknak is. A ~ok szerződést kötnek a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg dolgozó parasztokkal, a termelőszövetkezeteknek kedvezményesen számítják fel a gépi munkát. 1957-ig a ~ok költségvetési gazdálkodási rendszerben működtek. Azóta áttértek az önálló vállalati gazdálkodásra. A ~ok termelési egységei a brigádok. Minden brigád a kijelölt üzemeltetési körzetben dolgozik, külön gépparkkal, amelybe rendszerint 4-8 traktor tartozik a szükséges munkagépekkel.

• Beszélő évek – 1960